Főmenü:
Szalárd és vidéke, tegnap és ma
Borzasi Gyula, Dani Zoltán, Nagy Miklós: Szalárd és vidéke, tegnap és ma, Partiumi füzetek, 69 szám, Kiadja a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad, 2012.
A Szalárd község és vidéke monográfiáját magában foglaló könyv bemutatója a szalárdi kultúrotthonban 2012. június 2-
Szalárdi palackposta a LEK-
Kelemen Sándor Tomi: A baptizmus megjelenése és fejlődése Szalárd községben, megjelent nyomtatásban, Borzasi Gyula, Dani Zoltán, Nagy Miklós:Szalárd és vidéke, tegnap és ma, 6. rész Kelemen Sándor T. A Baptista Egyház címmel, 159. oldalon, Partiumi füzetek, 69 szám. Kiadja a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad, 2012.
A baptizmus megjelenése és fejlődése Szalárd községben
írta: Kelemen Sándor Tomi
Keresztelő János szolgálati idejétől a reformáció koráig, Bethlen Gábortól napjainkig, Angliától az Egyesült Államokig, Németalföldtől Erdélyországig a baptista tanítás és kegyességi gyakorlat nyomon követhető. A baptista egyház ma a világ legnagyobb protestáns felekezete. A baptista felekezet hatékony jelenléte a magyar társadalomban több mint száz esztendeje történelmi tény. Az, hogy Magyarországot a kilencven esztendővel ezelőtti trianoni döntéskor nem számolták fel teljesen, mint ahogyan az eredeti elgondolás volt, a magyar baptisták elszánt küzdelmének is tulajdonítható. A hányattatott sorsú szent korona hosszú idő után baptista közvetítéssel került vissza Magyarországra. A szovjet uralom, a Közép-
A reformáció egyik irányzataként az anabaptista gyülekezetek függetlenül egymástól, különböző helyeken és időpontokban alakultak meg. Jelentősebb képviselők: kezdetben Urlich Zwingli (1484-
Hitvallás (Confessio Schlattensis) szerint az anabaptista testvérek vallják:
a Szentháromság egy Istent és Jézus Krisztust, mint egyedüli közbenjárót Isten és ember között.
a hit egyedüli alapja a Biblia, Isten Igéje.
az üdvösség kegyelemből, egyedül Jézus Krisztusban való hit által van.
az élet minden területén alkalmazni és hirdetni kell az evangéliumot; a világot megtagadni; elutasítani minden háborút;
azokat lehet bemeríteni, akik megtérésük után új életet nyertek, és ezt önként kérik.
gyakorolni kell az egyházfegyelmet, ami az egész gyülekezet feladata.
az úrvacsorával csak azok élhetnek, akik megtértek, újonnan születtek, és saját kérésükre bemerítkeztek.
Az anabaptista tanítás legjelentősebb magyar képviselőiként megemlítjük Schröter Kristófot, aki Magyarország északi részén 1523-
A szeparatista, puritán gondolkodású John Smith és Thomas Helwys Angliából a királyi önkény elől Hollandiába, Amsterdamba menekült egy kisebb csoporttal, és Jézus Krisztus példájára 1609-
A német Johann Gerhard Oncken (1800-
1842. május 5-
Munkájuk során kapcsolatba kerültek a tűzvészkárosultakat felkaroló baptista gyülekezettel, ahonnan Oncken azzal a céllal küldte vissza őket hazájukba, hogy hirdessék a megtalált és elfogadott igazságot. 1846 áprilisában hatan érkeznek Ausztria-
Az első bemeritést Pesten 1848-
A baptista eszmék terjedéséhez Magyarországon nagyban hozzájárult a Skót Nemzeti Bibliatársulat jórészt baptista bibliaárusainak munkája. Magyarnyelvű Bibliákat adtak a nép kezébe, és bibliaköröket alapítva házi összejöveteleken terjesztették az igei alapú baptista tanokat. Ennek a bibliatársaságnak lett 1865-
1873. március 6-
Novák Antal bibliaárus által eljutott a baptista tanítás Nagyszalontára is. 1874 őszén Kornya Mihály (1844-
1877 novemberében Johann Fridrich Oncken hamburgi prédikátor és Meyer Henrik Budapestről Szalontára jön, és a környékbeli missziómunkások, valamint a szalontai testvérek részvételével bibliakonferenciát tart. Hasznos tanácsokkal látják el a missziómunkára készülőket. Ez alkalommal Kornya Mihályt gyülekezeti vénné avatják, ezzel felhatalmazva az úrvacsora és a bemerítés szolgálatára. Kornya Mihály 1878. pünkösd másodnapján első misszióútjára Balogh László társaságában Biharugrára, később távolabbi és egyre távolabbi vidékeket bejárva hirdeti az evangéliumot. Kornya Mihály az európai baptizmus egyik legeredményesebb missziómunkása: egyedül több mint 11.000 hitvallót merített alá!
Kornya Mihály parasztpróféta, baptista úttörőmunkás (1844-
Szalárdot, mint a környéken legnagyobb községet, néhány más Bihar megyei községgel (Bihardiószeg, Bihar) együtt szemelte ki Kornya Mihály, ahol missziómunkát kezdjen, hogy később a gyülekezet megerősödve a vidék missziós központjává váljon. Kornya Mihály már 1886-
eltelnie, hogy folytatódhasson az elkezdett munka Szalárdon. Ebben az időszakban Szalárdnak 1913 magyar ajkú lakosa volt.
A Szalárd községhez tartózó Hegyköz-
1896-
Sámsoni István, baptista úttörőmunkás, Hegyközszentimrén született (1864-
Hegyközszentimre másik jelentős szülötte Alaffi Zsigmond. 1862-
Alaffi Zsigmond, baptista úttörő munkás, Hegyközszentimrén született (1862-
Így ebből a csoportból került ki és lett Kornya Mihály munkatársa a missziómunkában Szalárdtól elkezdve egész a Szilágyságig Sámsoni István és Alaffi Zsigmond, akik a magyar baptista mozgalom történelmi jelentőségű úttörő munkásai lettek. A bihardiószegi testvérek segítségével újra elkezdik az úttörő munkát Szalárdon Kornya Mihály vezetésével, aminek 1891-
1. Kerekes András 7. Sípos Imre
2. Szabó Zsuzsánna 8. Elek György
3. Farkas Zsigmond 9. Veres Sára
4. Pál Sándor 10. Lőrinczi Mihály
5. Varga Dániel 11. Elek Juliánna
6. Kocsis Sándor 12. Erdőháti Károly
Korabeli bemerítés Szalárdon a Berettyó folyóban
A kezdeti nehézségek után a következő években bemerítések sora és a bemerítést önként kérők sokasága követte példájukat.
1891. november 12-
1892. október 14-
1893-
1894-
1895. július 11-
1897. június 7-
Kornya Mihály által bemerített megtérők, akik a szalárdi gyülekezet tagjai lettek 1897-
A gyülekezeti összejöveteleket Ilyés Lajos Danca-
1904-
Az 1897-
Szalárd jeles szülötte Bozsódi Zsigmond. 1842. március 31-
Bozsódi Zsigmond (1842-
Ez idő alatt tovább gyarapodott a közösség. 1914. január 26-
A gyülekezet történetét három nagy időszakra oszthatjuk:
Az úttörő missziómunkások kora (1891-
A szemináriumot végzett lelkipásztorok kora (1955-
A kommunizmus utáni modern kor (1992-
1. Az úttörő missziómunkások kora 1891-
Az első időszakban 1891 és 1955 között a következő úttörő, laikus körzeti munkások vállaltak komoly feladatot a gyülekezet megalapításában és fejlődésében: Kornya Mihály 1891-
1891-
Szolgáló csoportok: 1914-
2. A gyülekezet történelmi fejlődésének második szakasza a kommunizmus éveiben a Bukaresti Baptista Teológiai Szemináriumot végzett lelkipásztorok kora 1955 és 1992 között. A gyülekezet a következő pásztorok szolgálati tevékenységének nyomán lendült fel: Ónodi Gyula 1955 és 1964 között; Horváth Ferenc 1964-
A gyülekezet vezetője 1940-
Szolgáló csoportok: 1914-
3. Az 1989-
A vallásszabadság másik pozitív hatásaként fellendült a diakóniai, szociális munka a baptista közösségekben. Így az 1989-
Imaházmegnyitó, szalárdi magyar baptista gyülekezet -
Újabb lendületet kapott a gyermekmunka nyári angol nyelvhetek, gyermek bibliahetek, ifjúsági keresztyén táborok, ifjúsági evangelizációs hetek szervezésével. Dóczi Tibor, Kiss Lehel és más teológusok segítségével Nagy István lelkipásztor és Kelemen Sándor Tomi a fiatalok között végzett munkája 2008 májusától új kezdetet hozott az ifjúság és a gyülekezet életében. A következő években újabb személyek kérték bemerítésüket, és csatlakoztak a szalárdi baptista közösséghez.
Ebben az időszakban a Nagy István lelkipásztor a helységünkben a roma nép között végzett munkájának eredményeként újabb személyek merítkeztek be, és csatlakoztak a korábban újonnan indult roma gyülekezethez. A gyülekezet fejlődéséhez hozzájárultak a következő jelentősebb rendezvények: evangélizációk, hitmélyítő alkalmak, 2011-
alkalomból a közösség kiadta először könyvformában a gyülekezet 120 éves történetét „Rejtett dolgokat szólok a régi időből" címmel. A könyv szerzői: Kelemen Sándor Tomi és Nagy István
2011.augusztus 22., a 120 éves jubileumot ünneplő Szalárdi Magyar Baptista Gyülekezet
Kelemen Sándor Tomi, Nagy István: ,, Rejtett dolgokat szólok a régi időből '' c. könyv, amely a szalárdi baptista közösség 120 éves történetét dolgozza fel
A szalárdi baptista gyülekezet történetében újabb jelentő mérföldkövet jelentett a községünkhöz tartozó hegyközszentimrei baptista gyülekezet újonnan felépült imaházának 2011. szeptember 25-
2011. szeptember 25. imaházmegnyitó, Hegyközszentimre
Ezen alkalomból több mint 400 vendég gyűlt össze a bihari táj minden részéről, köztük több fontos tisztséget betöltő díszvendég: Radu Tirlea, a Bihar megyei tanács elnöke, Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, dr. Simon József, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke, Kovács Gyula, a Bihar megyei Missziókerület elnöke, Zsisku Lajos nyugalmazott lelkipásztor, id. Szabó Mihály nyugalmazott lelkipásztor, Kuvarszki Zoltán hegyközszentimrei ref. lp.
Névsor balról jobbra: Zsisku Lajos lp., ifj. Szabó Mihály lp., Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Kuvarszki Zoltán hegyközszentimrei ref. lp., Kovács Gyula lp.
A délutáni alkalommal az ünneplés folytatásaként újszövetségi bemerítés következett, amikor ifj. Szabó Mihály hegyközszentimrei lelkipásztor hat fehérruhást merített be.
A növekvő gyülekezet vezetőségében szolgál: ifj. Szabó Mihály lelkipásztor, Nagy Miklós elöljáró, gyülekezeti vén, Lakatos Imre bizottsági tag, Ferenczi Sándor pénztáros és Deák Endre jegyző.
1992-
Lelkipásztorok: Tőtős János 1996. április 28-
A posztkommunista kor jelentősebb gyülekezeti eseményei: 1992. szeptember 20. a Filadelfia öregotthon megnyitása; 1993. október 21-
Szolgáló csoportok: 1914-
A gyülekezetnek a 120 éves jubileum idején 117 bemerített tagja volt.
Jelenleg Kovács Gyula nyugalmazott szalontai lelkipásztor az ügyintéző.
A gyülekezet vezetősége a következő személyekből áll: id. Elek Béla gyülekezeti elöljáró, Hofman András jegyző, Gergely Mihály pénztáros, id. Elek András bizottsági tag, Mierlut József bizottsági tag, id. Elek János bizottsági tag.
Az énekkarnak 35, a fúvós zenekarnak 21 tagja van.
Névsor balról jobbra, hátsó sor: Mierlut Gedeon, Elek Efraim, Elek Zsolt, ifj. Elek András.
Középső sor: Nagy Edit, id. Kerekes Ferenc, Mierlut Hiri Dániel, Mierlut Hiri Éva, ifj. Kerekes Ferenc, Elek Lajos, ifj. Elek Béla, ifj. Mierlut Sándor, ifj. Mihancea András, Elek Klára, ifj. Elek Zoltán,
Fekete Viola, id. Elek András, Elek Edit, id., Elek Zoltán, ifj. Elek Irma, Mihancea András Endre, Mihancea Éva, Elek Katalin, Elek József. Első sor: Nagy Ildikó, Kerekes Irén, Elek Eszter, Varga Andrea, Elek Barbara, Nagy Kriszta, Gergely Beáta, Mierlut Renata, id. Elek Béla karvezető,
Fekete Denisza, Csete Anna, ifj. Elek Katalin, Nagy Krisztina, Mierlut Híri Boglárka, Elek Emília, Kis Tünde.
Névsor balról jobbra, hátsó sor: ifj. Elek Béla ifj. Kerekes Ferenc, Elek Dávid, ifj. Elek András, Gál Zoltán, ifj. Mihancea András, Mihancea András Endre, ifj. Elek Zoltán, Elek Efraim. Első sor: Elek Zsolt ütőhangszereknél, Mierlut Gedeon, Mierlut Híri Dániel, Mierlut Híri Boglárka, ifj. Elek Katalin, Nagy Krisztina, Elek József karvezető, Elek Levente, ifj. Elek János.
Névsor balról jobbra, hátsó sor: ifj. Kerekes Ferenc, Elek Levente, Kelemen Sándor Tomi ifjúsági munkás. Középső sor: ifj. Mihancea András, ifj. Elek Bála, Elek Gergő, Elek Zsolt, Csete Márk, ifj. Mierlut János, János ifj. Elek András, Nagy István lp., Hofman András ifjúsági munkás, Elek Dávid, ifj. Elek János, Elek Efraim, Csete Sámuel, ifj. Elek Zoltán, Mierlut Gedeon. Első sor: Elek Eszter, Nagy Krisztina, ifj. Elek Katalin, Nagy Kriszta, Elek Barbara, Fekete Denissza, Varga Andrea Gergely Beata, Mierlut Renáta, Mierlut Hiri Boglárka, Elek Emilia, Kis Tünde, Csete Anna Gergely Erika, Szabó Lea.
A Szalárdi Magyar Baptista Gyülekezet körzetéhez tartozó gyülekezetek a következõk: Szalárdi Magyar Baptista Gyülekezet, Szalárdi Roma Baptista Gyülekezet, Hodosi Magyar Baptista Gyülekezet, Szentjobbi Magyar Baptista Gyülekezet, Hegyközszentmiklósi Roma Baptista Gyülekezet, Poklosteleki Magyar Baptista Gyülekezet, Filadelfia Noom öregotthon.
Községünkben Szalárdon, Szentimrén és Jákóhodoson hét evangéliumi (evangelikál) gyülekezet működik. Ezek a következők: Szalárdi Magyar Baptista Gyülekezet, Szalárdi Román Baptista Gyülekezet, amely 1991-
A 2011. novemberében tartott népszámlálás hivatalos adatai szerint Szalárd községnek 4264 lakosa van. A lakosság etnikai összetétele a következő: 3015 magyar, 1115 román, 117 roma, 8 arab, 3 olasz, 2 szlovák, 1 német és 1 holland. 2 személy nem jelölte meg nemzetiségi hovatartozását. A népszámlálás összesített adatai szerint Szalárd község lakosságának vallási eloszlása a következő: a 4264 lakosból 2348 református, 794 ortodox, 428 római katolikus, 280 baptista, 256 pünkösdi, 46 evangéliumi keresztyén testvérgyülekezethez tartozó, 29 görög katolikus, 25 Jehova tanúja, 4 muzulmán, 3 unitárius, 2 lutheránus és 1 adventista gyülekezethez tartozó lakosa van. 48 személy ateista, vagy nem jelölte meg vallási hovatartozását.
(Szalárd, 2012. március 3.)
Lektorálta: Kiss Lehel, a Szamosújvári Magyar Baptista Gyülekezet és körzet lelkipásztora, az Erdélyi Magyar Baptista Levéltár igazgatója
Bibliográfia
dr. Gerzsenyi László -
Bereczki Lajos (szerk.) ,,Krisztusért járva követségben", Baptista Kiadó, Budapest, 1996.
Szebeni Olivér: Anabaptisták, Magyarországi Baptista Egyház, Budapest, 1998.
Borzási István: ,,Emlékezzél meg az ősidőkről! '', Emánuel Egyetemi Kiadó, 2010.
Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt-
Kelemen Sándor Tomi -
Kiss László: A Hegyközszentimrei Magyar Baptista Gyülekezet mega lakulásának története, kézirat, Erdélyi Magyar Baptista Levéltár, Nagyvárad
Kiss László: Szalárd, mint a Berettyó-
Kiss László: Emlékirat -
Kiss László: Alaffi Zsigmond életrajza bemerítésének századik évfordulójára, kézirat, Erdélyi Magyar Baptista Levéltár, Nagyvárad
Kelemen Sándor Tomi: Bozsódi Zsigmond rövid életrajza, kézirat
Baptisták – Anyakönyv a felvettekről, kézirat, a Szalárdi Magyar Baptista Gyülekezet tulajdona
id. Elek Dániel, id. Elek Béla: A Szalárdi Baptista Gyülekezet krónikája, 1991., kézirat, a Szalárdi Magyar Baptista Gyülekezet tulajdona
Borzási István és Kiss Lehel: Az erdélyi magyar baptisták rövid története In: Az erdélyi egyházak és vallási közösségek rövid története, Presa Universitarã Clujeanã, 2008., Healing of Memories -
Konferenciák (1890-
Anyakönyv 1979., kézirat, a Szalárdi Magyar Baptista Gyülekezet
tulajdona
Szalárdi Polgármesteri Hivatal népességi nyilvántartása: 2011-