kelemensandortomi

Hírek, beszámolók Egyháztörténelmi témájú írások Igei tartalmú írások  Napi áhitat

A baptizmus megjelenése és fejlődése Szalárd községben
írta: Kelemen Sándor Tomi

Keresztelő János szolgálati idejétől a reformáció koráig, Bethlen Gábortól napjainkig, Angliától az Egyesült Államokig, Németalföldtől Erdélyországig a baptista tanítás és kegyességi gyakorlat nyomon követhető. A baptista egyház ma a világ legnagyobb protestáns felekezete. A baptista felekezet hatékony jelenléte a magyar társadalomban több mint száz esztendeje történelmi tény. Az, hogy Magyarországot a kilencven esztendővel ezelőtti trianoni döntéskor nem számolták fel teljesen, mint ahogyan az eredeti elgondolás volt, a magyar baptisták elszánt küzdelmének is tulajdonítható. A hányattatott sorsú szent korona hosszú idő után baptista közvetítéssel került vissza Magyarországra. A szovjet uralom, a Közép-európai kommunizmus összeomlásában a vallásszabadságért harcoló baptista felekezetnek is jelentős szerepe volt. Külön tanulmányt igényelne annak bemutatása, mit jelent egy-egy régióban a baptista gyülekezetek működése szociális és kulturális téren.
A reformáció egyik irányzataként az anabaptista gyülekezetek függetlenül egymástól, különböző helyeken és időpontokban alakultak meg. Jelentősebb képviselők: kezdetben Urlich Zwingli (1484-1531) Zürichben és tanítványai – később ellene fordult az anabaptizmusnak. Conrad Grebel (1498-1526), Felix Manz (1498-1527), Georg Blaurock (1492-1536), továbbá az első svájci testvérek közül Stumpf Simon, Wilhelm Reublin, Wytikon falu lelkipásztora Zürich mellett, Johannes Brötli pásztor Zollikonban, Hollandiában Menno Simons (1496-1561), Ausztriában dr. Balthasar Hubmaier (1481-1528), a teológia doktora, Michael Sattler.  Az 1527-ben megfogalmazott Schleitheimi
Hitvallás (Confessio Schlattensis) szerint az anabaptista testvérek vallják:
a Szentháromság egy Istent és Jézus Krisztust, mint egyedüli közbenjárót Isten és ember között.
a hit egyedüli alapja a Biblia, Isten Igéje.
az üdvösség kegyelemből, egyedül Jézus Krisztusban való hit által van.
az élet minden területén alkalmazni és hirdetni kell az evangéliumot; a világot megtagadni; elutasítani minden háborút;
azokat lehet bemeríteni, akik megtérésük után új életet nyertek, és ezt önként kérik.
gyakorolni kell az egyházfegyelmet, ami az egész gyülekezet feladata.
az úrvacsorával csak azok élhetnek, akik megtértek, újonnan születtek, és saját kérésükre bemerítkeztek.
Az anabaptista tanítás legjelentősebb magyar képviselőiként megemlítjük Schröter Kristófot, aki Magyarország északi részén 1523-tól tevékenykedett, valamint Fischer Andrást, aki 1540-ben vértanúhalált halt Krasznahorka várában. A pozsonyi országgyűlés 1548-as határozatával Magyarországon is (hasonlóan más Nyugat-európai országokhoz) elkezdődött az anabaptisták üldöztetése. Bethlen Gábor, a nagy fejedelem az üldözés elől a Morvaországból érkező habánokat letelepítette Erdélyben, és 1621-22-ben kiváltságlevéllel nekik adományozta Alvinc községet. Attól kezdve törvényesen szabadságjogot élveztek. Mint kézművesek, gyógyszerészek, orvosok, munkájuk nyomán jelentősen hozzájárultak az ország iparának és kereskedelmének felvirágoztatásához. A mai magyar baptisták nem közvetlen utódai az anabaptistáknak, sőt sok csoportosulásuk radikális tanításaival nem tud egyetérteni. A mai magyar baptisták hasonlóan minden európai és tengeren túli ország modern baptistáihoz kimutathatóan az 1609-ben (nem minden előzmény nélkül) indult mozgalomból eredeztetik magukat.        
A szeparatista, puritán gondolkodású John Smith és Thomas Helwys Angliából a királyi önkény elől Hollandiába, Amsterdamba menekült egy kisebb csoporttal, és Jézus Krisztus példájára 1609-ben megkeresztelkedett. Ekkor mintegy 40 taggal megalakult a kontinentális Európában az első modern baptista gyülekezet. Thomas Helwys később visszatért a szigetországba, és 1612-ben 30 taggal megalakította az első baptista gyülekezet Londonban. A királyi önkény megszűnésével felvirágzik a baptizmus az egész országban, és 1639-ben az óceánon túlra, Amerikába is eljut, ahol a legnagyobb protestáns felekezetté nőtte ki magát.
A német Johann Gerhard Oncken (1800-1884) metodista igehirdetés hatására tért meg Angliában. 1823-ban Hamburgba érkezik, ahol az önálló bibliatanulmányozás nyomán felismeri a hitvalló bemerítés fontosságát, és 1834. április 22-én Barnaby Sears amerikai baptista teológiai tanár által az Elba folyóban alá is merítkezik feleségével, valamint öt másik hitvalló társával. Így alakul meg az első hamburgi baptista gyülekezet.
1842. május 5-8 között a város egyharmada tűzvészben elpusztul. Az újjáépítésre érkező szakmunkások között ott találunk három magyarországi származású asztalos legényt: Rottmayer Jánost, Vojka Jánost és Marschall Józsefet.
Munkájuk során kapcsolatba kerültek a tűzvészkárosultakat felkaroló baptista gyülekezettel, ahonnan Oncken azzal a céllal küldte vissza őket hazájukba, hogy hirdessék a megtalált és elfogadott igazságot. 1846 áprilisában hatan érkeznek Ausztria-Magyarország területére: az osztrák Marschall és Hornung Bécsbe, Scharschmidt és Rottmayer Pestre, míg Vojka és a hamburgi Lorders Pécsre ment.
Az első bemeritést Pesten 1848-ban Oncken végzi, aki az európai baptizmus atyjának tekinthető.
A baptista eszmék terjedéséhez Magyarországon nagyban hozzájárult a Skót Nemzeti Bibliatársulat jórészt baptista bibliaárusainak munkája. Magyarnyelvű Bibliákat adtak a nép kezébe, és bibliaköröket alapítva házi összejöveteleken terjesztették az igei alapú baptista tanokat. Ennek a bibliatársaságnak lett 1865-ben munkatársa Rottmayer János, és költözött 1866-ban Pestről családjával Kolozsvárra. Borzási István, Emlékezzél meg az ősidőkről!, (Oradea: Emánuel Egyetemi Kiadó, 2010), 40-42.

Ezt a munkát folytatta a Brit és Külföldi Bibliatársulat is bibliaárusaival, akik közé tartozott két jelentős missziómunkás: Novák Antal (1828-1877) és Meyer Henrik (1842-1919).
1873. március 6-án Budapestre érkezik feleségével Meyer Henrik. Ő is Oncken tanítványa volt. 1874. december 27-én bemeríti az első tagokat, így megalakul az első budapesti, németnyelvű baptista gyülekezet.
Novák Antal bibliaárus által eljutott a baptista tanítás Nagyszalontára is. 1874 őszén Kornya Mihály (1844-1917) részt vesz a Lajos János puskaműves házánál Novák által tartott bibliaórákon. 1875. augusztus 26-án Kornya Mihály hét társával együtt bemerítkezik Meyer Henrik által Békésgyulán a Fehér-Körös vizében, és ezzel Szalontán megalakult Magyarország első magyar baptista gyülekezete.
1877 novemberében Johann Fridrich Oncken hamburgi prédikátor és Meyer Henrik Budapestről Szalontára jön, és a környékbeli missziómunkások, valamint a szalontai testvérek részvételével bibliakonferenciát tart. Hasznos tanácsokkal látják el a missziómunkára készülőket. Ez alkalommal Kornya Mihályt gyülekezeti vénné avatják, ezzel felhatalmazva az úrvacsora és a bemerítés szolgálatára. Kornya Mihály 1878. pünkösd másodnapján első misszióútjára Balogh László társaságában Biharugrára, később távolabbi és egyre távolabbi vidékeket bejárva hirdeti az evangéliumot. Kornya Mihály az európai baptizmus egyik legeredményesebb missziómunkása: egyedül több mint 11.000 hitvallót merített alá!

Szalárdot, mint a környéken legnagyobb községet, néhány más Bihar megyei községgel (Bihardiószeg, Bihar) együtt szemelte ki Kornya Mihály, ahol missziómunkát kezdjen, hogy később a gyülekezet megerősödve a vidék missziós központjává váljon. Kornya Mihály már 1886-ban felkereste Szalárd községet, hogy idejében alapot vethessen a baptista missziónak. Első látogatása során szép számú hallgatóság előtt hirdette az evangéliumot. Hallgatóit hívta a megtérésre, és a hitvalló bemerítés gyakorlására buzdította. Ez a próbálkozása sikertelennek bizonyult: Kornya Mihály az éjszakát a falu melletti szérűn, egy szénakazal tövében töltötte. Közel öt évnek kellett
eltelnie, hogy folytatódhasson az elkezdett munka Szalárdon. Ebben az időszakban Szalárdnak 1913 magyar ajkú lakosa volt.  
A Szalárd községhez tartózó Hegyköz-Szentimre neves szülötte Sámsoni István. 1864-ben egyszerű földműves családban látott napvilágot, és nevelkedett fel. Mint fiatalember, a katonai szolgálatot a huszárok között Bukovinában, Szadagóra községben töltötte, ahol megtért, és megváltozott az élete. 1890. május 11-én Kornya Mihály által Bihardiószegen öt társával együtt bemerítkezett. Ezek között volt többek között Alaffi Zsigmond és Balázsházi Lajos. Ezzel Hegyköz-Szentimrén hat taggal megalakult a baptista gyülekezet.
1896-ban gyülekezeti vénné avatják, 1899 és 1900 között bibliaiskolát végez, ezután előbb a bihari tájakon, majd a Szilágyságban bibliaárusként és úttörő missziómunkásként tevékenykedett. A Szilágyságban körzeti munkásnak választják meg. Munkája nyomán sok gyülekezet alakult. Nagy bemerítéseket tartott a Berettyó és Kraszna vizében 50-60 bemerítkezővel. 1912-ben 27 gyülekezetet adott át, amikor a sátoraljaújhelyi gyülekezet körzeti munkása lett.

Hegyközszentimre másik jelentős szülötte Alaffi Zsigmond. 1862-ben született és családja körében itt nőtt fel. Kapcsolatba kerül Kornya Mihállyal, hitre jut, és 1890. május 11-én bemerítkezik Diószegen. Az úttörőmunkát a Berettyó-menti tájakon kezdte, majd ki lett rendelve a Várad-környéki és Körös-völgyi el nem  ismert gyülekezetekbe körzeti munkásnak, de tevékenykedett a Szilágyságtól, a Székelyföldig sokfelé. 1921-től a Romániai Szabad Baptisták Szövetségének elnöke, majd Bihar és Arad megyében, valamint a fugyivásárhelyi gyülekezetben tevékenykedik.

Alaffi Zsigmond, baptista úttörő munkás, Hegyköz-Szentimrén született (1862-1941)

Így ebből a csoportból került ki és lett Kornya Mihály munkatársa a missziómunkában Szalárdtól elkezdve egész a Szilágyságig Sámsoni István és Alaffi Zsigmond, akik a magyar baptista mozgalom történelmi jelentőségű úttörőmunkásai lettek. A bihardiószegi testvérek segítségével újra elkezdik az úttörőmunkát Szalárdon Kornya Mihály vezetésével, aminek 1891-ben meg is lett az eredménye. 1891. november 12-én nagyszámú nép előtt a Berettyó folyóban, az egykori Adorján vár mellett újszövetségi bemerítésben részesült Kornya Mihály által a szalárdi gyülekezet első 12 alapító tagja. A gyülekezet irattárárban található a korabeli anyakönyv Baptisták- anyakönyv a felvettekről címmel. Az ebben található adatok szerint az alapító tagok névsora a következő:
1. Kerekes András                             7. Sípos Imre
2. Szabó Zsuzsánna                           8. Elek György
3. Farkas Zsigmond                           9. Veres Sára
4. Pál Sándor                                   10. Lőrinczi Mihály
5. Varga Dániel                                11. Elek Juliánna
6. Kocsis Sándor                              12. Erdőháti Károly

Korabeli bemerítés Szalárdon a Berettyó folyóban

A kezdeti nehézségek után a következő években bemerítések sora és a bemerítést önként kérők sokasága követte példájukat.
1891. november 12-én 12 személy – Elek György csoportja
1892. október 14-én 13 személy – Kocsis István csoportja
1893-ban 22 személy – Bozsódi Zsigmond és Deák Sándor cso portja
1894-ben 21 személy – id. Király András csoportja
1895. július 11-én 9 személy – Kerekes Margit csoportja
1897. június 7-én 6 személy – id. Elek Lajos csoportja

 Kornya Mihály által bemerített megtérők, akik a szalárdi gyülekezet tagjai lettek 1897-ig összesen 83 személy.
A gyülekezeti összejöveteleket Ilyés Lajos Danca-parti házánál tartják, de a megnövekedett taglétszám miatt elhatározták, hogy imaházat építenek. 1896-ban Pál Sándor által erre a célra a gyülekezetnek ajándékozott üres telekre Papp József vezetésével egy év alatt felépült az imaház, amit 1897-ben ünnepélyes keretek között meg is nyitottak. Ezt követően a közösség tovább fejlődött, és az évek során újabb bemerítések következtek.
1904-ben a faluban tűzvész pusztított, sok ház leégett, ezek között több gyülekezeti tagnak a háza is. Ennek ellenére komoly anyagi áldozatok árán a gyülekezet az erdélyi baptista gyülekezetek közül elsőként vásárol orgonát Susenik János orgonaépítő mestertől. Ezen a hangszeren először Fodor Gyula helyi református kántortanító játszott.

Az 1897-ben felépült első szalárdi magyar baptista imaház

Szalárd jeles szülötte Bozsódi Zsigmond. 1842. március 31-én született, refor mátus családban, foglalkozása szerint egyszerű pásztorember volt. Egy alkalommal a helyi templomban hallva a Jó Pásztorról hirdetett Igét, Isten Lelke megérintette. Kapcsolatba került a nemrég megalakult helyi baptista gyülekezettel, és hamarosan megtért. 1893-ban Kornya Mihály által bemerítkezett a Berettyó folyó vizében. Gyülekezeti megbízatást kap a szolgálatra, majd rövidesen vénné avatják, Elek Lajost és Deák Sándort pedig diakónussá. Ők lettek a szalárdi gyülekezet első avatott munkásai. Bozsódi Körzeti prédikátorként szolgált a szalárdi gyülekezetben és körzetében. 1916-tól a szentimrei gyülekezet csatlakozik a körzethez. Az évek folyamán több bemerítést tart; az 1920. január 23-án bekövetkezett haláláig az Országos Bizottság tagjaként részt vesz a Szabad Baptisták Szövetségének munkájában.

Ez idő alatt tovább gyarapodott a közösség. 1914. január 26-án 37 taggal megalakult a négyszólamú énekkar, amely azóta folyamatosan működik.
A gyülekezet történetét három nagy időszakra oszthatjuk:
Az úttörő missziómunkások kora (1891-1955)
A szemináriumot végzett lelkipásztorok kora (1955-1992)
A kommunizmus utáni modern kor (1992- )
1. Az úttörő missziómunkások kora 1891-től, a gyülekezet magalakulásától 1955-ig, az első Bukaresti Teológiai Szemináriumot végzett lelkipásztor szolgálatba állásáig egy hosszabb időszakot foglal magában. Fő jellemzője a szalárdi baptista gyülekezet dinamikus számbeli és lelki növekedése. Ebből az időszakból 55 ismert bemerítési ünnepélyt tartunk számon.
Az első időszakban 1891 és 1955 között a következő úttörő, laikus körzeti munkások vállaltak komoly feladatot a gyülekezet megalapításában és fejlődésében: Kornya Mihály 1891-tól 1912-ig, illetve mint országos vezető 1917. január 3-án bekövetkezett haláláig; Bozsódi Zsigmond 1912 és 1920 között; Simon István 1923-tól 1941 áprilisáig; Hubert Szabó János feltehetően 1941-től 1947-ig; Körösi Béla 1947-től 1955-ig. A gyülekezet vezetője a kezdeti időktől 1925-ig Deák Sándor diakónus, 1925 és 1940 között Elek Lajos diakónus, 1940-től 1961-ig pedig Cséki János volt.
1891-ben a gyülekezet megalakulása, 1897-ben az imaházmegnyitó, 1906-ban az orgonavásárlás, Bozsódi Zsigmond és társainak felavatása és munkába állítása, számos bemerítési ünnepély, 1914-ben az énekkar megalakulása mellett a korszak jelentősebb gyülekezeti eseményei, amelyek fontos szerepet játszottak a gyülekezet fejlődésében a következők voltak: 1919. december 12-én a Szabad Baptista Szövetség első világháború utáni alakuló konferenciája Szalárdon; 1929 és 1934 között Dani Lajos gyülekezeti vénként szolgált, ugyanakkor Az Igazság tanúja c. baptista folyóirat főszerkesztője volt. 1933-ban Dani Lajos és felesége munkája által felvirágzik a női kör tevékenysége; 1934. február 20 és 27 között bibliakurzust tartottak a szalárdi gyülekezetben; 1935-ben az első világháborúban elkobzott sípok pótlásával az orgona újbóli használatba került Bóné Gyula és Szabó Gyula által; 1941. január 25-én a kondorosi fúvóskar látogatása, melynek hatására 1943-ban megalakult a szalárdi gyülekezet fúvós zenekara; 1941-ben a gyülekezet 50 éves jubileumát tartották.
Szolgáló csoportok: 1914-tól négyszólamú énekkar, 1943-tól gyülekezeti fúvós zenekar, 1941 és 1942 között szájharmonika zenekar. Az gyülekezet 50 éves jubileuma idején 1941. évi statisztika szerint a közösségnek 70 tagja van és szervezett ifjúsági egylet működik.
2. A gyülekezet történelmi fejlődésének második szakasza a kommunizmus éveiben a Bukaresti Baptista Teológiai Szemináriumot végzett lelkipásztorok kora 1955 és 1992 között. A gyülekezet a következő pásztorok szolgálati tevékenységének nyomán lendült fel: Ónodi Gyula 1955 és 1964 között; Horváth Ferenc 1964-től 1969-ig; Zsisku Lajos 1969 és 1970 valamint 1974 és 1975 között; Zeffer Antal 1970 és 1974 valamint 1975 és 1977 között; Nagy Mihály 1977-től 1979-ig; Für Imre 1980-tól 1984-ig, és Kovács Gyula 1984-től 1992-ig.
A gyülekezet vezetője 1940-től 1961-ig Cséki János, 1962-től 1968-ig id. Elek Dániel, 1969-től 1974-ig id. Elek Gyula, 1974-től 1976-ig id. Kerekes Ferenc, 1976-tól 1984-ig Elek Imre, 1982-től 1987-ig Cséki János, 1987-től 1991-ig ifj. Elek Dániel, 1991-től napjainkig Elek Béla. Ebből az időszakból az állami szervek korlátozása miatt 20 ismert bemerítési ünnepélyről tudunk, mikor a bemerítést önként kérő személy a szalárdi gyülekezet tagja lett. A kommunizmus időszakából a következő jelentősebb gyülekezeti események járultak hozzá a közösség fellendüléséhez: 1957-ben az utolsó körzeti szintű szabadtéri bemerítés a Berettyó folyóban, 1967. február, az orgona átépítése, a 70-es évek elején a gyermekkórus megalapítása és működése, 1973. május 20. Crisan György vezetésével megalakult a szalárdi pengetős zenekar, 1974 imaház felújítás, a lelki ébredés hatására a 70-es években az ifjúsági munka fellendül, és megalapítják az ifjúsági zeneegyüttest, 1982-ben ifj. Elek Gyula vezetésével megalakult a gyülekezeti férfikórus, vasárnapi iskolai munka fellendülése, 1991. július 21. a kommunizmus bukása utáni első szabadtéri bemerítés a Berettyó folyóban, 1991. szeptember 8. a szalárdi magyar baptista gyülekezet 100 éves jubileuma.
Szolgáló csoportok: 1914-tól négyszólamú énekkar, 1943-tól gyülekezeti fúvós zenekar, 70-es évek kezdetén gyermekkórus, 1973. májustól pengetős zenekar, 70-es évek második felében ifjúsági zeneegyüttes, 1982-től férfikórus működik. Az gyülekezet 100 éves jubileuma idején, az 1991. évi statisztika szerint a közösségnek 85 tagja és 25 hozzátartozója, az énekkarnak 40, a férfikarnak és fúvós zenekarnak 20 tagja van. Ekkor merül fel egy új imaház építésének gondolata.
3. Az 1989-ben a kommunista diktatúra bukását követően a visszakapott vallásszabadság hatására fellendül a misszió, a gyülekezeti élet kivirágzik, növekedésnek indul. Az 1991. július 21-én a Berettyó folyóban tartott elő szabadtéri bemerítéskor 15 személy lett saját kérésére alámerítve Kovács Gyula és Zeffer Béla lelkipásztorok által. Ezt újabb három szabadtéri bemerítés követte, 1992-ben a szalárdi-, 1993-ban a szentimrei- és 1995-ben újra a szalárdi magyar baptista gyülekezet részéről. Ebben az időszakban a visszakapott vallásszabadság másik rendkívüli hatásaként az ifjúság körében lelki megújulás kezdődött el. Ennek következtében évről-évre újabb bemerítési ünnepélyek sora következett. További személyek kérték felvételüket a gyülekezetbe, és lettek alámerítve a Jézus Krisztus példája szerint. 1992 és 1996 között lelkipásztor hiányában a keresés ideje következett. 1993. október 21-én ifj. Elek Dánielt diakónussá avatták, és gyülekezeti szolgálatra rendelték ki. A fellendült ifjúsági munka keretein belül megnőtt a keresztyén ifjúsági táborok szerepe (így a Hargita Keresztyén Táboré is) a fiatalság életében. A fellendülő gyermekmunka keretein belül Mierlut Ilona vezetésével beindult a Mosolyklub tevékenysége.
A vallásszabadság másik pozitív hatásaként fellendült a diakóniai, szociális munka a baptista közösségekben. Így az 1989-es rendszerváltás után megalakult Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének keretein belül gyülekezetünkkel közösen 1992. szeptember 20-án megnyitják Szalárdon a Filadelfia idősek otthonát. Mivel a Bozsódi Zsigmond körzeti prédikátor 1920. januárban bekövetkezett halála óta nem lakott Szalárdon lelkipásztor, 1994 . május 12-én a gyülekezet elhatározza az 565 szám alatti ingatlan megvásárlását állandó lelkipásztori szolgálati lakás céljából, ami hamarosan meg is valósult. Elhatározza a közösség egy új imaház építését is, ebből a célból id. Elek Gyulától megvásárolja a helység központjában található Béres-házat, majd 1997 novemberében ünnepélyes alapkőletétellel megkezdődik az építés Tőtős János lelkipásztor szolgálati ideje alatt. Az építkezés 2007. június 3-án tartott imaházmegnyitóval ért véget Nagy István lelkipásztor szolgálata alatt. 1996-tól Tőtős János lett a gyülekezet lelkipásztora, és ezzel megalakult a szalárdi körzet Szalárd, Szentjobb, Hodos, Újfegyvernek és a Filadelfia Öregotthon részvételével. Ebben az időben a körzetben a roma nép között végzett munka révén két új gyülekezet indult el, és két új imaház lett vásárolva (Szalárdon és Hegyköz-Szentmiklóson) külföldi segítséggel. Ennek a munkának eredményeként soraikból sokan csatlakoztak az újonnan indult közösségekhez, és lettek bemerítve az elkövetkező években tartott ünnepségeken. 2004. szeptember 26. Nagy István lelkipásztor szalárdi munkájának kezdete, valamint a 2007. június 3-án tartott imaházmegnyitó után a gyülekezet növekedésének egy új szakasza kezdődött el.

Újabb lendületet kapott a gyermekmunka nyári angol nyelvhetek, gyermek bibliahetek, ifjúsági keresztyén táborok, ifjúsági evangelizációs hetek szervezésével. Dóczi Tibor, Kiss Lehel és más teológusok segítségével Nagy István lelkipásztor és Kelemen Sándor Tomi a fiatalok között végzett munkája 2008 májusától új kezdetet hozott az ifjúság és a gyülekezet életében. A következő években újabb személyek kérték bemerítésüket, és csatlakoztak a szalárdi baptista közösséghez.

Ebben az időszakban a Nagy István lelkipásztor a helységünkben a roma nép között végzett munkájának eredményeként újabb személyek merítkeztek be, és csatlakoztak a korábban újonnan indult roma gyülekezethez. A gyülekezet fejlődéséhez hozzájárultak a következő jelentősebb rendezvények: evangélizációk, hitmélyítő alkalmak, 2011-ben a Házastársak Konferenciájának szervezése, valamint a Szalárdiak Találkozójával együtt megünnepeltük a gyülekezet 120 éves jubileumát, amely
alkalomból a közösség kiadta először könyvformában a gyülekezet 120 éves történetét „Rejtett dolgokat szólok a régi időből" címmel. A könyv szerzői: Kelemen Sándor Tomi és Nagy István

A szalárdi baptista gyülekezet történetében újabb jelentő mérföldkövet jelentett a községünkhöz tartozó hegyközszentimrei baptista gyülekezet újonnan felépült imaházának 2011. szeptember 25-én tartott ünnepélyes megnyitója.

Ezen alkalomból több mint 400 vendég gyűlt össze a bihari táj minden részéről, köztük több fontos tisztséget betöltő díszvendég: Radu Tirlea, a Bihar megyei tanács elnöke, Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, dr. Simon József, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke, Kovács Gyula, a Bihar megyei Missziókerület elnöke, Zsisku Lajos nyugalmazott lelkipásztor, id. Szabó Mihály nyugalmazott lelkipásztor, Kuvarszki Zoltán hegyközszentimrei ref. lp.

A délutáni alkalommal az ünneplés folytatásaként újszövetségi bemerítés következett, amikor ifj. Szabó Mihály hegyközszentimrei lelkipásztor hat fehérruhást merített be.

A növekvő gyülekezet vezetőségében szolgál: ifj. Szabó Mihály lelkipásztor, Nagy Miklós elöljáró, gyülekezeti vén, Lakatos Imre bizottsági tag, Ferenczi Sándor pénztáros és Deák Endre jegyző.
1992-től 1996-ig állandó lelkipásztor hiányában a keresés ideje alatt Kovács Gyula lelkipásztor, Hajas Miklós Krasznáról, Ivánitzki István, Baricsán István, Nagy-Kasza Lőrinc Szatmárról, Hoble János Micskéről és Nagy Károly Magyarlónáról segítették a pásztori munkát a közösségben.
Lelkipásztorok: Tőtős János 1996. április 28-tól  2003 július 31-ig, Szűcs Sándor Biharról, mint ügyvezető lelkipásztor 2003. augusztus 1-től 2004. szeptember 25-ig, Nagy István 2004. szeptember 26-tól 2011. szeptember 4-ig.
A posztkommunista kor jelentősebb gyülekezeti eseményei: 1992. szeptember 20. a Filadelfia öregotthon megnyitása; 1993. október 21-én ifj. Elek Dániel diakónussá avatása; 1994. május pásztorlakás vásárlás; 1996. április 28. a szalárdi körzet megalakulása; Tőtős János pásztori beiktatása; 1997. ünnepélyes alapkőletétel, imaházépítés megkezdése; 2000 szalárdi és hegyközszentmiklósi roma imaházmegnyitó; 2004. szeptember 26. Nagy István pásztori beiktatása; 2007. június 3. imaházmegnyitó; 2007. december 15. missziókerületi konferencia Szalárdon; 2008. május 18. új kezdet az ifjúságban; 2009. június 21. teológiai tanévzáró Szalárdon; 2011. július 9-10 házastársak konferenciája; 2011. augusztus 21-22 a gyülekezet 120 éves jubileuma és a gyülekezet krónikája megjelenik könyv formában; Ebben az időszakban 19 bemerítési ünnepet tartottak, amiből 5 a roma misszióban történt.
Szolgáló csoportok: 1914-től négyszólamú énekkar, 1943-tól gyülekezeti fúvós zenekar, 1973. májustól pengetős zenekar, megszakításokkal 2007-ig, 1982-től férfikórus működik a 90-es évek végéig, 2008-tól újra megalakult az ifjúsági énekcsoport és zeneegyüttes.
A gyülekezetnek a 120 éves jubileum idején 117 bemerített tagja volt.

Jelenleg Kovács Gyula nyugalmazott szalontai lelkipásztor az ügyintéző.
A gyülekezet vezetősége a következő személyekből áll: id. Elek Béla gyülekezeti elöljáró, Hofman András jegyző, Gergely Mihály pénztáros, id. Elek András bizottsági tag, Mierlut József bizottsági tag, id. Elek János bizottsági tag.
Az énekkarnak 35, a fúvós zenekarnak 21 tagja van.